Amikor tudod,
hogy egyként áll veled,
amikor nem szól,
mégis messziről felismered.
Amikor tudod,
ott van, ha gyengül
benned a fonál, a cseppnyi
dobbanás, mert azt hiszed,
hogy szeme téged nem talál.
Ha züllött időben is,
de kitartó nyugalmad.
Hozzád bújik, vigasztal,
mert maradni akar.
Maradni egy hirtelen
felindulásban,
minden dühödben,
amit neki vágsz.
Maradni akar veled,
mert szereti minden tetted,
s nem akarja,
hogy véget érjen a tánc.
Amikor tudod,
hogy egyként van veled;
Illatod neki laktató étek.
Amikor tudod, hogy legyen bárhol
is, te vagy neki minden tér,
minden, ami léleknek lélek.
Minden, amit csókkal rajzoltatok meg...
**********************
**SZERETLEK**
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése