182. 💕 Karjaimban💕
Ha nem vagy itt, fellapozom emlékeim -
amíg nem jössz - mint egy albumot.
Felidézve vele mindent: szemeid,
csókod, illatod, s ékkő-mosolyod.
Felidézem a kézfogás varázsát,
s mire megjössz beteljesedik.
Felidézem simításod játékát
még egy kicsiny ideig.
Mindenre gondolok. Mindenre!
A sétákra, ajkad ívére, hajad fényére.
Gondolok a lényed igazára, s vele
még szívedre, mert nem tudok betelni vele.
Amíg nem jössz, addig egymagam
tovább gondolom az ,,együtt" lényegét.
Minden perc egy újabb izgalom,
hisz nem tudlak addig csodálni még.
Várom, hogy megjössz... várom nagyon,
de nyílik az ajtó, ahogy kigondolom.
Te belépsz, s én végre nyugodtan
óvhatlak téged - mint kincset - karjaimban.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése