**** Az elején ****
Az elején jó volt. Nagyon.
Az az érzés, ami akkor elkapott.
Ami most is bennem él ugyan,
de még az elején belém vésett
néhány bizonytalan versszakot.
Azt hittem csak egy pillanat lesz,
csak egy suhanás, amit ellop
a szélcsend, s nem hoz vissza.
Azt hiszem, hogy ez a szokás,
hogy így mennek a dolgok.
Teltek a napok, s teltek
az oltalmazón ölelő éjjelek.
Amikor nem voltál velem
könnyeim csalta ki a hiányod,
és nem tudtam hogy szeresselek.
Nem tudtam, hogy ennél jobban
lehet-e ölelni lélekre igaz szándékot.
Nem tudtam, hogy ilyen erőre kap
a lelkem ezekre a csodákra, és köszönöm,
hogy rám bíztad a féltett csillagod.
Az elején jó volt. Nagyon!
Szerettem azt, hogy együtt vagyunk.
És milyen hamar ide értünk, ahol felépítettük egymásban az otthonunk
Az elején úgy szerettem mindent,
ahogy most szeretem a mi életünk.
Nem tudnám mi lenne velem nélküled,
éppen ezért igyekszem arra, hogy
ebben az életben mindig így legyünk.
Papp Ádám !
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése