***Te csak ülsz, s nem vagy!***
Ha csak ülsz, nem is vagy!
Holt léptek emlékei fájnak benned.
Belesüppedtél egy komor szívverésbe,
amiről elhitted, hogy bármit is jelent.
Ha csak ülsz, nem is vagy!
Nem, ezt most ne a pihenésre
fogd. Az nem ilyen. Abban
vannak válaszok a kérdésekre.
Ha csak ülsz, nem is vagy!
Tested-lelked izzad a nyárban,
és így azok a jó szelek is kerülnek,
mert te csak ülsz egy másik tudatban.
Ha csak ülsz, nem is vagy!
Sebeket ejt rajtad az időnek karma,
s te nem kérsz rá gyógy-ölelést
csak viseled mintha mindegy volna.
Ha csak ülsz, nem is vagy!
Kezeid közül kihullik minden.
Nem is veszed észre, nem számít,
de mondd, akkor így mi legyen?
Ha csak ülsz, nem is vagy!
Pedig annyi itt a szép dolog,
annyi minden van, ami öröm,
amire csak vágynak a lelki koldusok.
Ha csak ülsz, nem is vagy!
Mondd, milyen így ez az élet?
Mert most te csak ülsz,
s nincs, aki álljon te helyetted.
Te csak ülsz, nem vagy!
Mint, aki csüng a semmi szerelmén.
Mást nem is mondok, csak azt,
hogy élj, állj, mert csak egy lépés,
egyetlen esély, ahogy boldog lehetnél.
Papp Ádám
****************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése