** Köszönet Hozzád**
Ez a sok nap és ami benne van;
amikor nyűg az is, ha ébren vagyok.
Ha szemeim a fehér plafont nézik üresen.
Ilyenkor kicsit távolabb löklek,
hogy ne érezd, ami bent mardos engem.
Néha-néha tudom olyan vagyok,
mint egy igazi, nagy hülye,
s te mégis csendben hajtod
a fejem abba a nyugtató öledbe.
Ilyenkor kikapcsol az agyam,
ilyenkor nyugszom lélegezve illatod.
Ez a sok nap és ami benne van;
de neked mindig köszönettel tartozok.
Köszönettel, mert úgy szeretsz ahogy,
mert elviseled, ha olykor egy marha vagyok.
Köszönlek téged ennek a mindenségnek,
mert a te életed enyémben fényként ragyog.
Ez a sok nap és ami benne van;
tudom, hogy bánt, ha valami nem jó,
s megvívnád e harcokat helyettem,
de sosem várnám ezt tőled.
Annál én sokkal jobban szeretlek.
Vannak pillanatok, amikben
csak az akadály mutatja meg az utat.
Ezért se féld, hogy végleg elesnék,
mert tudom, hogy fényem csak veled marad.
Mást úgysem ragyogna be úgy,
ahogy téged ragyog be a szívem.
Ha olykor nagyokat hibáznék is,
miattunk mindig-mindig jóvá teszem.
Papp Ádám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése