hogy titkon utánad mennék át a városon.
Figyelnélek csendesen, szolídan, szelíden,
ahogy átkelsz az úttesten, ahogy a lábaid
szeded magad után.
Érdekel, hogy milyen vagy akkor,
amikor nem vagyok ott, hogy miként nézel
körbe az utcán. Érdekel milyen emlékek,
milyen boldogságok fonódnak köréd.
Mi az, ami jól esik neked.
Kíváncsi vagyok a szemeidre.
Beléd bújnék és csendes hallgatóként,
nézőként figyelnélek. Mozifilm vagy nekem.
Más alakot öltenék, eléd állnék és csak mosolyognék várva vissza a te mosolyod.
Figyelném a hajad, ahogy lobog a szélben,
figyelném az ajkad, a kezed. Mindent.
De tudom ez nekem rossz lenne,
mert nem bírnám, hogy ne szóljak
a hosszú percek után.
Nem bírnám, hogy ne érezzelek,
hogy ne szorítsalak szorosan magamhoz,
ahogy azt sem, hogy csókjaid nélkül legyek
pillanatokon át éhezett. Titkon utánad mennék
a városon. Ennyire rossz nekem nélküled.
Szeretlek, és jó érezni, hogy viszont szeretsz.
Olykor elgondolkozom,
hogy utánad megyek át a városon,
de ezt inkább a képzelete hagyom,
s amíg várom, hogy haza érkezz,
addig "csak" hiányzol. NAGYON!"
💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése