*Levetkőzve*
**Levetkőzve egymást,
az ágyba dőlve indulok
útnak rajtad... Te csak annyit
adj nekem, hogy ne dőljön
meg a hatalmad.)
Melledig kúszna ajkam,
majd megpihennék ott, hogy
körbecsókoljam.
Közben heves lélegzeteid
hagynám, hogy belül simogasson;
ébresztve fel bennem a vadat,
hogy ez benned is tőlem
mindent, de mindent akarjon.
Akarom a kezeid, akarom, hogy
a hátamon mard végig a húsom!
Akarom lábaid közt az édent,
szemeimmel is élvezni téged.
Akarlak! Éjszakákon át
és még tovább.
Nyakad vonulatát érni,
friss nedűd magamra csepegtetni
vágyom, ha két édes szorítás közt
egy pillanatnyi csend az élet.
S én úgy meghalnék, ha
nem lenne több ez,
csak egy pillanat veled.
Akarlak! Éjszakákon át
és még tovább.
Akarlak, míg világ a világ!
Végigélni mindened...
s majd a végén egymás karjaiba
bújva, ahol abbahagytuk,
ott kezdjük újra**...
Papp Ádám
*******************************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése