Néha jól vagyok,
néha annyira mégsem,
mert úgy érzem
megfájdítja az élet a szívem.
Nincs ezzel baj,
lesznek még jobb napok,
s aztán csak lazán
odavetem, hogy: - Jó napot!
Néha minden egyszerű, édes,
néha olyan bonyolult,
mint mikor nem tudom,
hogy mit akar bennem az út.
Inkább ráhagyom,
nem gabalyodok bele.
Nem hagyom kuszaságát magamon,
csak megyek csendben vele.
Néha jól vagyok,
néha annyira mégsem,
néha úgy érzem már meghalhatok,
néha azt, hogy keveset éltem.
Jön, ami jön, vagy éppen
megy, ami megy, akár por a szélben.
Csak dúdolok, tudod, csak játszom,
Nem veszem komolyan, aztán mégis,
mert komédia az egész világ
én pedig vagy jónak, vagy rossznak látszom.
***********************************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése